A teljes hanganyag meghallgatása
Alsójára (mezõségi nyelvjárás, aranyosszéki tájszólásrész)
A magnófelvételt készítette: Vöõ István 1961-ben.
Adatközlõ: Németh József, 40 éves.
Lejegyezte: Vöõ István.
Szinkronizálta: Gál Noémi
A szinkronizálást ellenõrizte: Vargha Fruzsina Sára
***/
ÈTehåt a ko´rong, amin´ aϵ fa´zëÏk kiÌéÏszü´lÈ, Èaz áll a mühe´jbülÈ. ÈA mühe´jnëk van az ü´léseÈ, Èvan a fo´csoscse´rëÏp-ta´rto´uÌÈ, Èvan a kaÏ´ladaÏÈ, Èamibe ja´r az o´rso´uÌÈ, Èaz o´rso´uÌ mëg rézgyürübe járÈ Èa ka´ladå´baÏÈ, Èaz a´ja pedig mëg lófogbaÏ vagy gojoscsapågybaÏÈ. ÈAÏ ka´ladåm mëg van a he´jeÏ a me´cöneÏkÈ - Èa fo´csaÏscserëÏb dë´szkåjån, azaÏm mëgvan a he´jeÏ a faÏ´kësneÏkÈ, Èmëgvan a he´jeÏ a ju´kaszto´nakÈ, Èmëgvan a he´jeÏ aÈ ÈfestëÏ´knëk, amivel mëkfehëÏ´rfödezük aÈ ÈneÏm zománcozott e´dëÏnyëkeÏt, me´rt csi´nålunk neÏm zo´måncozott edëÏnyëket isÈ, Èamit ugy ne´vezünk: pa´raszfazëÏknaÏkÈ. ÈAÏ pa´raszfa´zëÏk asz pi´ros a´gyagbo´l kiÌëÏszü´l, mer asztatÈ Ècsak meÏkfe´hérfödezük, ë´s aszt nem máza´jukÈ. ÈUtyhogy aÏz a´gyagosÔ dëszkån, a fo´csascserëÏb-dë´szkán, azon a´ll ez a fe´hérfestëÏk, beÏnnë ëty to´lubo´l készü´lt Èpe´nzliÈ.
ÈA ko´rong o´rsójánaÏk aÏz also feÏ´lim van a ko´ronta´lpÈ ÈëÏs a fe´lsö felim van a ko´ronktå´nygyéÏrÈ. ÈA ko´ronktánygyéÏr, az jó, haÈ Èfábol is van, deÏÈ Èjop, ha vazsbo´l vanÈ [...] ÈaÏzëÏr jop, hotyha vazsbo´l vam, me ha vastånygyérÈ, ÈaÏz nem ka´jszul e´l a me´lektö´lÈ, Ème´rt a fazakasmühe´jbe nagy a me´leÏg ëÏ´getëÏsko´rÈ ÈëÏs a ko´ronktánygyëÏ´r mindég elka´jszu´lÈ, ÈëÏs haÏ aÏ ko´ronktånygyér neÏm eÏ´gyenes, akkor a fa´ziÐk izs gö´rbén jön ki belölleÏÈ. ÈPéldáulÈ Èaϵ vastánygyëÏ´r az meg a´zért jo, mer az a le´pucolåsnå´l isÈ, Èmëg a munkálata az e´dëÏnyneÏk is, a fõzõfazëÏknål kivålokëÏpeÏnÈ, Èëgyenes, neÏm gödrös. A fakëÏstöl ha´mar meÏggödrösödik a ko´ronktánygyëÏ´rnaÏk a kö´zepeÈ, ÈëÏs ha a ko´ronktånygyëÏ´rnak a kö´zepe meggödrösödöttÈ, Èakkor a fa´zëÏknak a fe´neÏke mår hibå´sÈ, Èés a szárita´sko´r hamar e´lhasadÈ. ÈDeÏ haÏ egyeneÏs a koronktánygyëÏ´rÈ, ÈpëÏ´ldául, haÏ vazsbo´l vanÈ, Èa´kor annak szåsz szåzalëÏk, hogy a feneÏkeÏµÈ [egyenes lesz] ÈCsak hotyha aÏ fazakas keze nem jo´uÌÈ, Ècsak uty hasad el a feneÏkeÈ, Èmert vannak sok fa´zakasokÈ, Èakik nem tuggyå´k a titkåt, aszt monygyåk, hogy e´lhasad a fa´ziÐkÈ [...]
{-1 [ A mûhelyt, a korongvázat mi tartja össze?]}
ÈAz a mühe´j az néty cûvekenn állÈ, Èa´mit összeköti a ka´laÏdaÏÈ, Èamin -be fo´rog a ko´rongo´rso´È. ÈMëg van az ü´llésÈ, Èaϵ ü´lés u´tå´n asztám van a låpta´rtóuÌÈ, Èaminn a láboÐt pi´heÏntettyükÈ. ÈÉs aµ cöÏveÏkkeÏn, a ba´l elsö cöÏveken´, azom van eÏty su´jok isÈ, Èahol nincsen lápta´rtouÌÈ. ÈA´ko´r a bal lábot a´È Èsu´jokom pihenteÏttyükÈ Ède, igenÈ, Èazom pihenteÏttyük, a sujokoÐm vagy a lápta´rtonn, mer a´zaÏn támaszkodunkÈ, Èmert mind a këÏ´t láb -bal nem ru´khattyuk aÏ ko´rongat. Csak ëgy lå´bba´l, a jób lábbaÏ´lÈ, ÈëÏs a ba´l låbboÐl támoÐszko´dunkÈ. ÈUtyhogy aÏ cü´vekeÏk, azok a nëÏ´ty talboÐ álnaÏkÈ. ÈA nëÏ´ty taÏ´lp asz tötyfábo´l vagy bükfa´bo´l kiÌészü´lÈ, Èhogy jo e´rössek leÏgyeÏneÏkÈ.