A terepmunka igen összetett feladat, az alábbiakban csupán néhány technikai aspektusáról lesz szó.

Természetes, hogy a terepmunka során hangfelvételen rögzítjük a nyelvjárási interjúkat. Nem mindegy azonban, hogyan, milyen eszközökkel. Azt, hogy mit tudunk kezdeni később az adatainkkal, alapvetően meghatározza, milyen minőségűek. Azok az információk, amelyeknek a rögzítéséről, megőrzéséről eleve lemondunk, később már nem pótolhatók. A felvételünk minőségét a felszerelésünk leggyengébb láncszeme határozza meg. Hiába választunk jó mikrofont, ha a hangfelvevőnk nem képes rögzíteni minden információt, amit a mikrofon továbbít, és hiába választjuk ki az elérhető legjobb hangfelvevőt, ha a hangrögzítés és tárolás formátumát nem igényesen szabjuk meg.

Ha szalagos magnót vagy merevlemezes digitális hangfelvevőt használunk, mindig csatlakoztassunk hozzá külső mikrofont, különben a felvétel nagyon zajos lesz.

A hangrögzítő eszközök igen gyorsan fejlődnek, változnak, és ezzel együtt viszonylag magas áruk is folyamatosan csökken. Jelenleg a megfelelő minőségben rögzítő digitális hangfelvevők közül az egyik legjobb megoldásnak az Edirolt, vagy más, hasonló paraméterekkel rendelkező hangfelvevőt tartjuk. Az egyszerű diktafonok nem ajánlhatók terepmunkához.

Kazettás magnóval is készíthetünk felvételeket, de ezeket a feldolgozás előtt digitalizálni kell, ami költségekkel jár. Hiszen a digitalizálásnak is megvannak a feltételei: nem mindegy, milyen magnóval, milyen sebességgel készítettük a felvételt, és milyen magnóval játszuk le a digitalizáláskor, nem mindegy az sem, hogy milyen szoftver- és hardver-eszközökkel történik a digitalizálás. Ha például a számítógép hangkártyája nem megfelelő, a digitális változat minősége romlik az eredetihez képest. Érdemes tehát a munkát szakemberre bízni, akinek a gyakorlata és hozzáértése garanciát jelent. Összevetésként: a megfelelően digitalizált kazettás felvételek minősége jelentősen meghaladja az esetleg kiváló digitális felvevővel, ám igénytelen (MP3) formátumban rögzített felvételekét.

Mielőtt "bevetnénk" eszközeinket a terepen, előbb gondosan kísérletezzük ki a megfelelő beállításokat, gyakoroljuk be a kezelésüket. A nyelvjárási interjúkat igyekezzünk lehetőleg zárt helyen, csukott ajtóknál, ablakoknál készíteni, hogy minél kisebb legyen a háttérzaj. Lehetőleg asztali mikrofont használjunk, amit az adatközlőtől 30-50 cm-re helyezünk el. A mikrofont mindig úgy tegyük le, hogy inkább az adatközlőt vegye, kevésbé a terepmunkást. Ne tegyük a mikrofont a szoba szimmetriatengelyein elhelyezkedő pontra (szoba közepe, sarkok), és ne tegyük a fal mellé sem. Ha hangrögzítő eszközünk hangot ad működés közben (kazettás magnó, DAT-magnó, merevlemezes hangrögzítő), ügyeljünk, hogy ne helyezzük a mikrofon közelébe. Ügyeljünk arra is, hogy ne lapozgassuk a kérdőívet, miközben az adatközlő beszél (lehetőleg tartsuk műanyag fóliában a lapokat, így kevésbé fognak zörögni vagy zizegni), és ne vegyünk fel fémből készült csörgő ékszert, különösen karperecet.

Arra törekedjünk, hogy ne az adatközlővel egyszerre beszéljünk. Ezt nehéz elérni, hiszen az átfedések természetes velejárói a spontán társalgásnak, s amíg sor nem kerül a hangfájlok feldolgozására, addig nem is igen veszünk tudomást e jelenségről. Javasolt tehát, hogy terepmunka előtt gyakorlatot szerezzünk nyelvjárási szövegfelvételek lejegyzésében (ehhez a Bihalbocs kifejezetten ajánlható).

A kérdőív kikérdezése, az irányított vagy kötetlen beszélgetés esetleg több órát is eltarthat. Vannak olyan hangfelvevők, amelyek egyben is képesek fölvenni akár 3 órányi beszélgetést is. Egy 3 órás jó minőségű hangfájl azonban szinte kezelhetetlenül nagy méretű (CD-minőségben kb. 2 GB) is lehet. Célszerű, ha rövidebb, maximum 30-40 perces felvételeket készítünk, így könnyebben tudjuk majd kezelni őket, akár CD-n is archiválhatjuk.

optimális: WAV (44.1 kHz, 16 bit, monó)

minimum: WAV (22.05 kHz, 16 bit, monó)

Természetesen nem gond, ha monó helyett sztereó felvételt készítünk, csak akkor kétszer akkora tárhelyre van szükség. Ha nem cél az adatok fonetikai elemzése (és semmiképp nincs mód jó minőségű felvételt készíteni), választhatunk kisebb tárhelyigényű formátumot is. De ne feledjük, egy kutatás megtervezésének, előkészítésének és kivitelezésének költségei mellett töredék csupán egy jó minőségű felvétel készítésére képes hangrögzítő eszköz ára. Egy nagyszabású kutatásban is legfeljebb pár tízezer forintot takaríthatunk meg azzal, ha WAV helyett mondjuk MP3-ban rögzítünk. (Ha majd speciális célokhoz, pl. internets publikációkhoz MP3-as hangformátumra lesz szükségünk, az a jó minőségű WAV fájlokból konvertálható. Az ellenkezője nem igaz: gyenge minőségből nem lehet jobbat előállítani. Ezért van, hogy a tudományterületen nem elfogadott az MP3 vagy más, veszteséggel tömörítő formátumok használata.)

A különféle hangfájlformátumokról alapvető információkat tudhatunk meg nyelvészeti nézőpontból a következő oldalon:

http://person.sol.lu.se/SidneyWood/praate/savfilformatse.html

A terepmunka során rögzített hangfájlokat szisztematikusan, kizarolag ekezet nelkuli (angol) betuket es szamokat hasznalva nevezzük el. Tárolásukhoz a Bihalbocs a CD-k mellett/helyett a külső merevlemezeket ajánlja. Ezekből is projektenként legalább hármat, ugyanis a lemezekhez hasonlóan ezek az eszközök is megsérülhetnek, és így tartalmuk is odaveszhet. A merevlemezek előnye a nagy tárhely: akár sokszáz órányi anyag (például a MNyA. ellenőrző gyűjtése) egybentartható.

Ugrás a lap tetejére